A II. kerületben lenne a Bibó tér
A II. kerület egy eddig névtelen közparkja viselhetné a jövőben Bibó István tudós, politikus nevét - írta a Magyar Hírlap.
#Bibó István
Bibó teret kér a fővárostól az LMP
Bibó István születésének 100. évfordulója alkalmából az LMP javaslatot terjeszt a Fővárosi Közgyűlés elé, hogy Budapest belvárosában viselje tér vagy utca a XX. század egyik legnagyobb magyar politikai gondolkodójának nevét - írta közleményében Kaltenbach Jenő és Karácsony Gergely.
Aki összekovácsolta Kádár veszekedő ellenzékét
Az 1979-ben elhunyt Bibó István életműve jelentette azt a demokratikus minimumot, amely közös nevezőre hozta az 1930-as évek óta egymással szemben álló értelmiségi csoportokat, a népi-nemzetieket és az urbánusokat. A lelkesedés némi hullámzással ugyan, de az 1989-es rendszerváltozásig kitartott, hogy az állampárt fenyegető rémének letűnése után a felek ismét egymásnak essenek.
TGM: A félreértett Bibó István
Bibó Istvánt nem azért értik félre, mert a kései értelmezők nem elég kifinomultak, okosak, alaposak. A történelmi látószög nehezen rekonstruálható, annyira megváltozott a perspektívánk. Tamás Gáspár Miklós írása.
Elek István: A talapzaton fázó Bibó
A magyar értelmiség útja a Bibó-felejtéstől a Bibó-reneszánszon át a lényegi Bibó-tagadásig. Elek István írása.
Kis János: "Ha majd keresni fogják a kiegyezést, Bibónál számos fogódzót találhatnak"
Bibó István azért vált meghaladottá a rendszerváltás követő évtizedekben, mert azok a témák, melyek az életmű legfőbb elemeit adják - így a demokratikus jogállamhoz és a szociális kérdéshez való viszony, vagy éppen a nemzeti kérdés - megosztóvá váltak - állítja Kis János, az 1980-as Bibó-emlékkötet egyik szerkesztője. A kötet születésének körülményeit felidéző filozófiaprofesszor szerint csak akkor lesz újból "Bibó-reneszánsz", ha a jobb- és baloldal ismét keresi majd a kiegyezés lehetőségét.
Ungváry Krisztián: Egy helyét kereső életmű – Bibó István 100 éves
Bibó mára sajnálatos módon teljesen alkalmatlanná vált arra a szerepre, amelyet egy normális országban betölthetne. Az antikommunista szemlélet teljes hiánya miatt személye nem lesz azoknak sem vonzó, akiktől egyébként a rasszizmus és antiszemitizmus távol áll – ráadásul ez ma a magyar jobboldalnak is csak egy részéről mondható el. Magyarán: Bibó a politikai jobbközép és az attól jobbra állók számára idegen. Maradna a baloldal, amely ugyan szívesen használja Bibót, de ezzel talán többet árt, mint használ. Bibó ugyanis elsősorban kíméletlen őszintesége és saját felelősségének vizsgálata miatt foglal el kikerülhetetlen helyet a magyar politikai gondolkodók pantheonjában. Az a párt, amely húsz év után sem tudott szembenézni pártállami felelősségével, jobban tenné, ha Bibó nevét szájára sem venné.
Bibó István élete hét tételben
Bibó István zsidókat mentett a második világháború idején, 1956-ban utolsóként hagyta el a Parlamentet, élete vége felé az ellenzéki mozgalmak egyik jelképe lett. Bibó élete röviden, hét pontban.
A tíz legismertebb és legfontosabb Bibó-idézet
Az utókor által leginkább elhasznált Bibó-mondat szerint „demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni”. A hvg.hu most összegyűjtötte a politikai gondolkodó legismertebb és legfontosabb megállapításait. Közülük néhány ma már közhellyé vált, de születésük idején ezek még távolról sem voltak általánosan elfogadott tézisek. Néhány pedig kifejezetten aktuálissá vált az utóbbi egy évben.
Csizmadia Ervin: Értelmezzük újra Bibót!
Bibó István születésének századik évfordulóján érdemes elgondolkodni arról, miért is szorult háttérbe a nagy gondolkodó. Eljött az idő, hogy eltávolodjunk a „demokratának lenni annyi, mint nem félni” tételtől, de épp azért, hogy mélyebben megértsük az életmű mai tanulságait.
Göncz Árpád lerótta kegyeletét Bibó István sírjánál
Bibó István sírjánál rótta le kegyeletét Göncz Árpád volt köztársasági elnök. Bibó István politikus-gondolkodó közel száz éve, 1911. augusztus 7-én született.
Mégsem voltak olyan rózsaszínek a boldog békeidők
Teljesen véletlen és nincs semmiféle mának szóló üzenete, hogy a Politikai korrupció a Monarchia Magyarországán című, csütörtök délután Budapesten bemutatott kötet előlapján egy száztíz éves, a korrupciót kifigurázó karikatúra van, amelynek főalakja Széll Kálmán akkori miniszterelnök – közölte az egybegyűlt bölcsészek derűje közepette Cieger András történész, a kötet szerzője. Azt is megtudhattuk, hogy nem az oknyomozó újságírás és az egészséges közvélemény buktatja le Magyarországon a korrupciót, hanem a politika mechanizmusa, továbbá, hogy mindennek ellen lehet állni, kivéve a kísértést.
Elek István: Bibó István a hazug rendszerek bukásáról
A hazugságra épített rendszer előbb-utóbb összeomlik, jövendölte Bíbó István, aki pontosan 32 éve halt meg. A XX. századi magyar politikai közgondolkodás és közérdekű cselekvés nagy alakja, erkölcsi zsenije, vagy inkább nagy magányosa volt.
Mementó 1956: Kádár és november 4. más nyertesei
A forradalom leverésekor, 1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, a Nagy Imre-kormány a jugoszláv követségre menekült, és megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével. Az új kormány vezetőit orosz tankokkal hozták Pestre november hetedikén, és a közellátási kormánybizottság vezetését ekkor Nyers Rezsőre bízták. A közellátás megszervezése abban a pillanatban a legfontosabb feladat volt - a Népszabadság szerint.
Vita Csizmadia Ervinnel: időszerű-e a „határolt forradalom”?
Csizmadia Ervin, Orbán Viktor „forradalma” címmel megjelent írásában, abból kiindulva, hogy a Fidesz elnöke a kétharmados eredmény ismeretében „a szavazófülkék forradalmáról”, és a „forradalmi parlament” által megvalósítandó Nemzeti Együttműködés Rendszeréről beszélt, Bibó István szellemét idézve, felveti a hatalomkorlátozás és a garanciateremtés szükségességét. Ám Bibó „korlátozott forradalom” elképzelése már 1945-47-ben is illúzió volt, mely 1989-90-ben, mikor megvalósították, eleve idejét múlta. Egyébként is, demokráciában a legitimitás és az alkotmányosság megfelelő garancia a túlhatalommal szemben.
"Ha hallgatunk, holnap mindenhol Makó lesz"
"Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni…" - idézi Bibót a Daily Kohn blog szerzője a hétvégi makói ügy kapcsán.
A választás nem garanciája, csak feltétele a demokráciának
„Hogyan épül a demokrácia demokraták nélkül?” – tette fel fanyar kérdését Faludy György költő. Sehogy. És a koalíciós időszak (1945–1949) bizonyítja, olykor hiába az igaz demokraták, ha a demokráciaellenes erők erősebbek.
Postai bélyeget adtak ki Bibó Istvánról
Alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti Bibó István születésének 100. évfordulóját a Magyar Posta.
Bibó levelezik: Kedves néném!
Nagyszabású összeállítással rukkol elő a Bibó-centenáriumra a Holmi. A közlemények zöme dokumentum, és azt a Bibó Istvánt is megmutatja, amelyiket eddig még alig-alig ismertük: a gimnazistát és az Európát járó ifjú peregrinust.